Ma Magyarországon tizenötezer gyermek él nevelőszülőknél. De ennél sokkal többen vannak, akik a mélyszegénység miatt társadalmunk perifériájára szorultak. Hogyan lehet esélye egy kirekesztettségben élő gyermeknek egészségesen felnőni, majd teljes életet élni? Kinek a felelőssége, hogy lehetőséget, figyelmet és bátorítást kapjanak azok a gyermekek, akinek ez nem adatik meg?

A Magyarországi Református Egyház gondozásában létrejött Bárka tábor évente több ezer, periférián élő gyermeknek ad az ingyenes táborozás lehetőségén túl esélyt és figyelmet. Az együtt töltött idő során az elfogadás, a fejlesztés és a pozitív megerősítés eszközeivel olyan szeretetteljes közeg kialakítása a cél, melyben társadalmi szempontból nélkülözhetetlen kompetenciákat szerezhetnek meg a gyermekek.

Péter - filmünk főszereplője - állami gondozott volt. Megszámlálhatatlan kudarcélmény, majd az ezekből fakadó nehézségek után ma már egy kelet-magyarországi faluban, szeretetben él, nevelőszülőknél.

Évek óta visszatérő táborozóként, “matrózként” látogatója a Bárkát. Jövőre már a tábor egyik munkatársaként tér vissza. Péternek esély és lehetőség volt a Bárka arra, hogy felelősséget vállaljon és ezáltal megtanuljon tenni másokért, gondoskodjon másokról.

A shoeshine.hu rövidfilmet készíthetett a Bárka projekt egyedülálló munkájáról, lelkiségéről. A tábor jövője most a mi kezünkben van. Közösségi finanszírozás révén, összefogásunk által a Bárka projekt élni tud 2022 után is.

Bízunk benne, hogy filmünk által a Bárka projekt sok gyermeknek nyújt otthont és segítséget a jövőben is.

A Bárka táborban évente több mint 1500 gyermek táborozik, ingyen. Különböző társadalmi státuszú családokból jönnek, de közös értékrendjük a református lelkiség. Köztük nagyon sok olyan gyermek is érkezik, aki a szegénység, megkülönböztetés, bántalmazás, vagy egyéb krízishelyzet miatt jelentős hátrányt szenved mindennapjaiban.

A Bárka egy olyan összetartó közösség, melynek mindannyian részesei lehetnek. Ahol szeretettel veszik körül őket, ahol megismerhetik az emberi együttélés dinamikáit és ahol a táborozók később segítőként térhetek vissza. Lakatos Péter, filmünk főszereplőjének szavaival élve azért, hogy „olyan gyerekekkel foglalkozhassanak, akikkel senki nem foglalkozik”. Célunk a kölcsönös érzékenyítés, a gyermekek szemléletének tágítása, a sokféle látásmód békés kölcsönhatásba rendezése, „az egy hajóban – egy Bárkában – evezünk” érzésének átélése a sok közösségi élmény által. Így a felnövekvő nemzedékekben tudatossá válhat, hogy amint a cél közös, úgy az oda vezető útnak is annak kell lennie, nem lehet egymástól elszigetelt világokban élni.

Ez a tábor megmutatja a gyerekeknek, hogy ami idegen, az nyitottsággal és kölcsönös erőfeszítéssel megismerhető. Ez a tábor nem a nehézségekről, a kudarcokról szól, sokkal inkább arról, hogy a hétköznapokba visszatérve hogyan lehet biztonságot találni egy bizonytalan világban, hogy minden gyermek értékes és szerethető. Ha akár csak egyetlen dolgot megtapasztaltak ezek közül a nálunk töltött öt nap alatt, már megérte!

Hiszünk abban, hogy a nehézsorsú gyermekeknek is adható jövő, adható remény. Hiszünk abban, hogy ha egy gyermek megkapja a megfelelő figyelmet, támogatást és bátorítást, visszanyerheti az önmagába és a felnőttekbe vetett bizalmát.

Mi hiszünk ezekben a gyermekekben!